Hírek

Bértámogatás a vészhelyzetben

Bértámogatás a vészhelyzetben

Nagy várakozást követően 2020. április 10-én jelent meg a 105/2020. (IV.10.) számú kormányrendelet a sokak által remélt állami bértámogatásról.

Figyelem! Ez a hír már több mint három hónapos. A szabályozási környezet folyamatos változása miatt előfordulhat, hogy a benne szereplő leírások és magyarázok már nem időszerűek. Kérjük, győzödjön meg a leírtak aktualitásáról!

A kormányrendeletben megfogalmazottak azonban mind a kedvezményezettek körét, mind a támogatás mértékét illetően elmaradtak a várakozásoktól: segítséget csak csökkentett munkaidőben foglalkoztatott Munka Törvénykönyve szerinti munkavállaló számára biztosít, a vészhelyzet miatt megszűnt munkaviszonyra-, állásidőre vagy fizetés nélküli szabadságra tekintettel, illetve nem munkaviszonyban foglalkoztatottak (pl. gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjai) részére nem nyújt támogatást.

Az alábbiakban igyekszünk összefoglalni ügyfeleink számára a rendelet tartalmát, de felhívjuk figyelmüket, hogy csak a legfontosabbnak ítélt körülményeket tudjuk ismertetni, a támogatás igénybevétele iránti döntéshez a kormányrendelet ügyfeleink általi megtekintését is szükségesnek tartjuk.

A támogatás igénybe vételének feltételei

1. Megállapodás munkaadó és munkavállaló között

Csökkentett munkaidőnek a támogatás szempontjából a munkaidő olyan csökkentése minősül, amikor a csökkentésre a vészhelyzettel szoros összefüggésben került sor. Ebben a csökkentésben a munkaadónak és a munkavállalónak a munkaszerződés írásban történő módosításával kell megállapodnia. A csökkentés mértéke 30, 40 vagy 50 %-os lehet, amit úgy kell megállapítani, hogy a munkaidő a módosítást követő háromhavi átlagban legalább a módosítás előtti munkaidő felét - ezen belül a napi négy órát - elérje, de a módosítás előtti munkaidő hetven százalékát ne haladja meg. A támogatás nem igényelhető, ha a foglalkoztatás a Munka Törvénykönyve szerinti munkaidőkeretben történik.

A munkaadónak és munkavállalónak a csökkentett munkaidőn túl legalább a támogatás idejéig tartó un. „egyéni fejlesztési idő”-ben is meg kell állapodniuk. Ennek mértéke a csökkentéssel kieső munkaidő harminc százaléka. Ezt az időt a munkavállaló a munkaköréhez vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó ismeretek elsajátítására, bővítésére fordíthatja.

A munkaadó mind a csökkentett munkaidőre, mind az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet, melynek összege el kell, hogy érje a munkavállaló távolléti díját, amit a vészhelyzet kihirdetésének napjára (2020. március 11.) kell a Munka Törvénykönyve 148. §-a szerint kiszámítani.

2. A munkaadóval szemben támasztott követelmények

A munkaadónak a támogatási kérelem benyújtásakor vállalnia kell, hogy a benyújtás napján meglévő statisztikai állományi létszámot a támogatás időtartama alatt, valamint további egy hónapig fenntartja. Ezen kívül azt is vállalnia kell, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést nem rendel el, s ha a támogatási jogosultságban változás történik, akkor azt két napon belül bejelenti a kormányhivatalnak.

A munkaadóval kapcsolatos további követelmény, hogy legalább hat hónapja működő vállalkozás legyen, ne álljon csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt, feleljen meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek.

3. A munkavállalóval szembeni követelmények

A támogatás annak a munkavállalónak jár, aki legalább a vészhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll a munkáltatójával, ugyanazon munkaviszonya alapján nem részesül egyéb részmunkaidővel kapcsolatos támogatásban, valamint nem tölti felmondási idejét. Az is előírás, hogy a munkavállalónak ne álljon fenn az állami foglalkoztatási szerv által visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége.

A támogatás nyújtása

A támogatást a fővárosi és megyei kormányhivatalok nyújtják a munkaadó és a munkavállaló együttes kérelme alapján a munkavállaló részére.

A támogatás időtartama három hónap, s havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás mértéke a havi nettó (szja-val, járulékokkal csökkentett) távolléti díj csökkentéssel kieső munkaidőre arányosan jutó összegének hetven százaléka (ami számításaink szerint a munkavállaló csökkentés előtti nettó bérének a 14,7 %-a, 19,6 %-a, ill. 24,5 %-a attól függően, hogy a munkaidő csökkentése 30 %-os, 40 %-os vagy 50 %-os volt). A támogatás köztehermentes.

A támogatásra vonatkozó kérelmet 2020. április 16-tól kezdődően a vészhelyzet időtartama alatt, valamint annak megszűnését követő egy hónapon belül a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál lehet előterjeszteni elektronikus úton (e-papíron). Az együttes támogatási kérelem benyújtása a munkaadó kötelessége. Az előterjesztést a Nemzeti foglalkoztatási Szolgálat honlapjáról letöltött, kitöltött és kinyomtatás után a munkaadó és munkavállaló által aláírt kérelemnek, valamint az azon megjelölt mellékleteknek (amik a munkaszerződés módosításának kivételével a kérelemmel azonos webhelyen találhatók) a csatolásával kell megtenni.

A szereplő kérelem kitöltése viszonylag egyszerű (igen - nem válaszokat kell „x”-elni a feltett kérdésekre), a minimálisnak tekinthető számadatok (statisztikai létszám, távolléti díj) megadásában pedig munkatársaink segítséget nyújtanak.

Szankciók

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ha a támogatás a vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható, akkor a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiánya esetén a munkavállaló köteles visszafizetni a támogatás összegét, a munkaadóra vonatkozó feltételek hiánya esetén pedig a munkaadónak kell a támogatás összegének megfelelő befizetést teljesítenie a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára. Ugyanerre a számlára köteles akkor is befizetést teljesíteni a munkaadó, ha a létszámtartási kötelezettségét nem teljesítette. Ez utóbbiról a kormányhivatal határozattal dönt.

Ez a tájékoztató az aktuális jogszabályok (2020. április 16.) ismeretében készült. A fentiek a rendkívüli helyzet miatt változhatnak. Amennyiben újabb információk, jogszabályok kerülnek kiadásra, abban az esetben azonnal tájékoztatjuk Önöket.

Hoffmann Károly | adószakértő
Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Három évig egyetemi oktatóként, majd azt követően az APEH Pest Megyei Igazgatóságán dolgozott. Irodánkban adótanácsadást, adóbevallások készítését és ellenőrzését végzi, valamint ügyfeleinknek az adóhatóságok felé történő képviseletét látja el.