Módosított bértámogatás a veszélyhelyzetben
Mivel a 2020. 04. 10-én megjelent 105/2020. (IV.10.) számú kormányrendeletben megfogalmazottak mind a kedvezményezettek körét, mind támogatás mértékét illetően elmaradtak a várakozásoktól, s ennek az általános elégedetlenség mellett mértékadó szervezetek is hangot adtak, a kormány belátta a változtatás szükségességét, és 2020. 04. 21-én megjelentette a 141/2020.(IV.21.) számú kormányrendeletet, melyben megpróbált enyhíteni a bértámogatás feltételein.
Az alábbiakban igyekszünk összefoglalni ügyfeleink számára a módosítások lényegét, összehasonlítva a korábbi rendelkezésekkel.
A támogatás igénybevételének feltételei
1. Csökkentett munkaidő, egyéni fejlesztési idő
Nem változott az az alapvető álláspont, hogy bértámogatást csak csökkentett munkaidőben foglalkoztatott Munka Törvénykönyve szerinti munkavállaló (ideértve a távmunkát és az otthoni munkavégzést is) számára biztosít a kormány, a veszélyhelyzet miatt megszűnt munkaviszonyra-, állásidőre vagy fizetés nélküli szabadságra tekintettel, illetve nem munkaviszonyban foglalkoztatottak (pl. gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjai) részére bértámogatás továbbra sem vehető igénybe.
Csökkentett munkaidőnek a támogatás szempontjából az olyan munkaidő minősül, amikor a csökkentésre a vészhelyzettel szoros összefüggésben került sor, és a csökkentés utáni munkaidő a csökkentés előtti munkaidő 25%-át eléri, de 85%-át nem haladja meg. Ebben a csökkentésben a korábbiaktól eltérően a munkaadónak és a munkavállalónak nem feltétlenül kell írásban külön megállapodnia (a támogatási kérelem benyújtásával létrejön a módosulás). Nem követelmény az sem, hogy a napi munkaidő elérje a csökkentés előtti munkaidő felét vagy a négy órát, s az sem kizáró körülmény, ha a foglalkoztatás a Munka Törvénykönyve szerinti munkaidőkeretben történik.
A munkaadónak és munkavállalónak az un. „egyéni fejlesztési idő”-ben akkor kell megállapodni, ha a munkaidő csökkentés kisebb mint 50%. Az 50%-ot elérő vagy meghaladó csökkentés esetén az egyéni fejlesztési időben való megállapodás csak lehetőség, de nem kötelező. Ezt az időt a munkavállaló a munkaköréhez vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó ismeretek elsajátítására, bővítésére fordíthatja. Mértéke továbbra is a kieső munkaidő 30%-a, de felhasználására nem csak a támogatás időtartama alatt, hanem az azt követő két éven belül is sor kerülhet.
A munkaadó mind a csökkentett munkaidőre, mind az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.
2. A Munkaadóval szemben támasztott követelmények
A munkaadónak a támogatási kérelem benyújtásakor vállalnia kell, hogy a támogatásban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a támogatás időtartama alatt, valamint további egy hónapig fenntartja. Nem kötelező tehát a korábbiakhoz képest a statisztikai állományi létszám fenntartása.
Nem változott viszont, hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést nem rendelhet el, s ha a támogatási jogosultságban változás történik, akkor azt két munkanapon belül be kell jelentenie a kormányhivatalnak.
A munkaadóval kapcsolatosan továbbra is követelmény, hogy legalább hat hónapja működő vállalkozás legyen, ne álljon csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt, feleljen meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek.
3. A munkavállalóval szembeni követelmények
Nem változott, hogy a támogatás annak a munkavállalónak jár, aki legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától (2020. március 11.) munkaviszonyban áll a munkáltatójával, ugyanazon munkaviszonya alapján nem részesül egyéb részmunkaidővel kapcsolatos támogatásban, valamint nem tölti felmondási idejét. Az az előírás is maradt, hogy a munkavállalónak ne álljon fenn az állami foglalkoztatási szerv által visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége.
A támogatás nyújtása
A támogatást a fővárosi és megyei kormányhivatalok nyújtják a munkaadó és a munkavállaló együttes kérelme alapján a munkavállaló részére.
A támogatás időtartama három hónap, s havonta utólag kerül folyósításra. A támogatás köztehermentes, mértéke a havi nettó (szja-val, járulékokkal csökkentett) alapbér csökkentéssel kieső munkaidőre arányosan jutó összegének hetven százaléka. Ezen a ponton azonban jelentős változás történt a munkavállalók kárára: a támogatás alapja korábban a 2020. március 11-re számított távolléti díj volt, míg a módosítás után a támogatási kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér. Ez két szempontból is kisebb támogatáshoz vezet: egyrészt a távolléti díj az alapbéren kívül más elemeket is tartalmazott (ezáltal nagyobb volt), így belátható, hogy a támogatás szükségszerűen kevesebb lesz mint a korábbi rendelkezés szerint, másrészt ha az 50%-ot elérő vagy azt meghaladó munkaidő csökkenés esetén nem állapodnak meg egyéni fejlesztési időben, akkor a fejlesztési időre egyébként járó bérrel csökken a munkavállaló jövedelme. Mindezek hatására a munkavállaló nettó jövedelme a bértámogatással együtt sem érheti el a csökkentés előtti szintet.
A támogatásra vonatkozó kérelmet 2020. április 16-tól kezdődően a vészhelyzet időtartama alatt, valamint annak megszűnését követő egy hónapon belül a munkavállaló foglalkoztatási helye szerint illetékes kormányhivatalnál lehet előterjeszteni elektronikus úton (e-papíron, a munkaadó cégkapuján keresztül). Az új rendelkezéseket 2020. 04. 29-től lehet alkalmazni.
Az együttes támogatási kérelem benyújtása a munkaadó kötelessége. Új rendelkezés, hogy ha azonos telephely vonatkozásában több munkavállalónak kérnek támogatást, akkor a kérelmeket egy időben kell benyújtani, s csak egy alkalommal nyújtható be kérelem.
Az előterjesztést a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapjáról letöltött, kitöltött és kinyomtatás után a munkaadó és munkavállaló által aláírt kérelemnek, valamint az azon megjelölt mellékleteknek (amik a kérelemmel azonos web-helyen találhatók) a csatolásával kell megtenni.
Szankciók
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ha a támogatás a vonatkozó feltételek hiányában nem lett volna megállapítható, akkor a munkavállalóra vonatkozó feltételek hiánya esetén a munkavállaló köteles visszafizetni a támogatás összegét, a munkaadóra vonatkozó feltételek hiánya esetén pedig a munkaadónak kell a támogatás összegének megfelelő befizetést teljesítenie a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára. Ugyanerre a számlára köteles akkor is befizetést teljesíteni a munkaadó, ha a létszámtartási kötelezettségét nem teljesítette. Ez utóbbiról a kormányhivatal határozattal dönt.
