Bővül az online pénztárgép használatára kötelezettek köre
2016. szeptember 30-tól kezdődően számos olyan adóalanynak is online pénztárgéppel kell teljesítenie nyugtaadási kötelezettségét, akire ez az előírás eddig nem vonatkozott (pl. autószerelők, gépjárműalkatrész-kiskereskedők, diszkóműködtetők, masszőrök, edzőtermi szolgáltatók).
Ezeknek a vállalkozásoknak célszerű mielőbb tájékozódniuk lehetőségeik felől, hogy megfelelően felkészülhessenek és optimális döntést hozhassanak a megjelölt határidőig!
Az online pénztárgép használatára eddig is kötelezettek (48/2013.(XI.15.) NGM rendelet 1. számú mellékletben felsoroltak) mellé az alábbi tevékenységi körű adóalanyok kerülnek be 2016. szeptember 30-tól:
a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08 által meghatározott
- 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
- 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
- 45.40 szerinti motorkerékpár, - alkatrész kereskedelmi, javítási,
- 86.10 szerinti tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
- 93.29 szerinti tevékenységből kizárólag tánctermi, diszkó működtetési,
- 96.01 szerinti tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
- 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító és
- 93.13 szerinti testedzési szolgáltatást végzők.
Fontos tisztázni, hogy az online pénztárgépek kötelező használata a felsorolt tevékenységű vállalkozások esetében is csak a nyugtaadási kötelezettség teljesítésére vonatkozik, azaz ha a termékértékesítésről illetve szolgáltatásnyújtásról az adóalany számlát köteles kiállítani, vagy az adóalany úgy dönt, hogy nyugta helyett számlát bocsát ki, akkor mentesül az online pénztárgép kötelező használata alól.
Utóbbi esetben azonban a döntést be kell jelenteni a NAV felé (PTGSZLAB megnevezésű nyomtatványon), s havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig elektronikus úton (PTGSZLAH megnevezésű adatlapon) napi bontásban adatot kell szolgáltatni minden ilyen (nyugta helyett kibocsátott) számláról, feltüntetve a számla keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, az ellenérték adót is tartalmazó összegét. Azokról a számlákról, melyeket nem nyugta helyett bocsátottak ki, vagyis a kiállítás nem választás, hanem kötelező jogszabályi előírás alapján történt, nem kell adatot szolgáltatni.
Tekintettel arra, hogy az online pénztárgép alkalmazása költségtöbblettel (a 100 ezer Ft közeli illetve azt esetleg jelentősen meghaladó beszerzési ár mellett havi adattovábbítási díjjal és kötelező éves felülvizsgálati díjjal) jár, ugyanakkor a nyugta helyetti számlakibocsátás pedig adminisztrációs (adatszolgáltatási) többletterhet jelent, minden vállalkozásnak magának kell felmérnie és eldöntenie, hogy milyen bizonylatolási kötelezettséget (nyugtaadás online pénztárgéppel vagy nyugtaadás helyetti számlaadás) választ!
Online pénztárgéppel történő nyugtaadás választása esetén mielőbb vegyék fel a kapcsolatot olyan forgalmazóval és szervizzel, amelyek biztosítani tudják érvényes forgalmazási engedélyű pénztárgépek beszerzését, szakszerű üzembe helyezését és működtetését.
A nyugtaadás helyetti számlaadás választása esetén tisztában kell lenni azzal, hogy minden nyugtaadási kötelezettség helyett számlát kell adni, a számlaadás nem helyettesíthető kézi nyugtával!
