Különadó a küszöbön (2020. 05. 31-től)
A 120/2020. (IV.14) kormányrendelet különadót vet ki az alábbi kiskereskedelmi tevékenységet végzőkre.
Különadóköteles tevékenységek
- a TEÁOR 45.1 gépjármű-kereskedelem – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét,
- a TEÁOR 45.32 gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
- a TEÁOR 45.40 motorkerékpár és -alkatrészkereskedelmi, javítási tevékenység – ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –, továbbá
- a TEÁOR 47.1–47.9 bolti vegyes kiskereskedés, élelmiszer, ital, dohányáru, gépjárműüzemanyag, információs, híradás-technikai termék, egyéb háztartási cikk, kulturális, szabadidős cikk, egyéb, máshová nem sorolt áru kiskereskedelme, piaci kiskereskedelem, nem bolti, piaci kiskereskedelem, melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.
A fenti rendelkezésekben nincs olyan megkötés, mely szerint a különadó csak a bolti kiskereskedelemre vonatkozna, ennélfogva az interneten keresztül bonyolított értékesítéseket is terheli.
A különadó alapja
Az adó alapja a felsorolt tevékenységű vállalkozások nettó árbevétele. A nettó árbevétel fogalma alatt eltérő bevételi összegek értendők a következőek szerint:
- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) hatálya alá tartozó adóalany esetén az Sztv.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
- egyedi beszámolóját az Sztv. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készítő adóalany esetén a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C §-a szerinti nettó árbevétel,
- a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozásnál a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti kisadózó vállalkozás bevétele,
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
- a 2. § szerinti tevékenységét nem fióktelep útján kifejtő külföldi illetőségű személy vagy szervezet esetén a belföldön átadott termék értékesítéséből származó általános forgalmi adó nélküli ellenérték.
Adóalapként a 2020. május 1-től a vészhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak bármely napját magába foglaló teljes adóév nettó árbevételét kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a naptári évvel azonos adóévű vállalkozások 2020. évi nettó árbevételük után bizonyosan fizetnek különadót, de ha a vészhelyzet akár csak 1 nappal is átcsúszik 2021. (netalán azt követő) évre, akkor a következő év(ek) teljes nettó árbevétele után is fizetni kell különadót.
Fontos előírás, hogy a kapcsolt vállalkozások esetében a nettó árbevételeket össze kell adni, s a kiszámított különadót e bevételek arányában meg kell osztani a vállalkozások között.
Az adó mértéke
- az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
- az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék,
- az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék,
- az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.
Előlegfizetési kötelezettség
A témára azért hívjuk fel a figyelmet, mert az érintett vállalkozásoknak havonta különadó-előleget kell fizetniük, melyről 2020. május 31-ig bevallást kell adniuk, s az első havi összeget eddig az időpontig meg is kell fizetniük.
A különadó-előleg számítását a 2020. május 1. előtti utolsó, beszámolóval lezárt adóévi adatokból kell elvégezni (tört időszak esetén évesíteni kell), s a számított összeg 1/12 része fizetendő havonta minden olyan naptári hónapnak az utolsó napjáig, amelyikben a vészhelyzet legalább egy napig fennáll.
Amennyiben a havi adóelőleg esedékességét megelőző hónapban a nettó árbevétel nem éri el az előző év azonos hónapja nettó árbevételének 60%-át, az adóhatóság az adózó kérelmére az adóelőleg összegét az árbevétel-csökkenéssel arányosan mérsékli.
