Vészhelyzet miatti adó- és járulékkedvezmények magyarázata
A 2020. március 23-án megjelent gazdaságvédelmi intézkedések és a korábbiakhoz kapcsolódó részletszabályok értelmezése.
1. KATA kedvezmény
Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó változás a KATA-s vállalkozások számára bevezetett kedvezmény, mely szerint az alábbi KATA-s vállalkozások 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek a tételes KATA megfizetése alól:
- taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
- fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
- festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
- egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
- villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
- fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
- előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
- víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
- szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
- épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
- sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
- tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
- általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
- padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
- fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
- előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
- egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
- fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
- konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
- üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
- testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
- egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
- egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
- szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
- idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
- szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)
Fontos megjegyezni, hogy csak az itt felsorolt, TEÁOR és TESZOR számoknak megfelelő tevékenységek folytatása esetén van lehetőség a kedvezmény igénybevételére. A lehetőségről való meggyőződés legkönnyebben a NAV törzsadatok lekérésével történhet. Ehhez célszerű a könyvelő segítségét kérni.
Ugyancsak fontos feltétel, hogy a kedvezményt csak olyan KATA-s vállalkozások vehetik igénybe, akik/amelyek már 2020. február hónapban is KATA-sok voltak. Nem élhet tehát a kedvezménnyel az, aki 2020 márciustól vagy az után választja a KATA alanyiságot. A rendelkezés nem tesz különbséget a KATA összegei között, így mind a 25.000,- Ft, mind az 50.000,- Ft, mind a 75.000,- Ft fizetése alól mentesülnek a feltételeknek megfelelő vállalkozások.
Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.
2. Felmentés egyes közterhek alól
Szintén sokakat érintő intézkedés, hogy a következő TEÁOR és TESZOR számokkal azonosított tevékenységeket tényleges főtevékenységként végzőknek, valamint az ő alkalmazottaiknak és személyesen közreműködő tagjaiknak az őket terhelő egyes közterheket 2020. március, április, május és június hónapokra nem kell megfizetni:
- taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
- szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
- vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
- alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
- sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
- szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
- film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
- konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
- napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
- folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
- műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).
A felsorolt tevékenységeket tényleges főtevékenységként végzőnek az minősül, akinek a 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a ebből származott.
Az ilyen tevékenységet folytató kifizetőnek 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy után, az egyéni vállalkozónak saját maga, a társas vállalkozásnak a személyesen közreműködő tagja után a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie.
Ezen felül ugyancsak erre az időszakra vonatkozóan a járulékfizetési kötelezettséget a foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy, az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710,- Ft összeget kell megfizetni.
Mindezek nem érintik a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan szakképzési hozzájárulást sem kell fizetniük a fenti tevékenységet végzőknek, és amennyiben rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezettek, úgy a rehabilitációs hozzájárulás egyharmada alól is mentesülnek. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezetteknek a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem kell fizetniük.
Ha a KIVA hatálya alá tartozó adóalany a fenti tevékenységek valamelyikét tényleges főtevékenységként folytatja, úgy a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
3. Végrehajtási eljárások szüneteltetése
Az adózókat érintő változás, hogy 2020. március 24-től a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárások. Ez alól kivételt képeznek egyrészt a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások, illetve néhány az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény szerinti eljárás [a 57. és 57/B. alcím szerinti eljárások].
A szünetelő ügyekben az adóhatóság az általa kiadott inkasszót visszavonásáról haladéktalanul intézkedik. Ha a fizetési számlát vezető pénzintézet az adóhatóság által benyújtott inkasszót a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt teljesítette és az összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak.
Ha az adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt levont, de az adóhatóság részére még át nem utalt összeget az adós részére vissza kell térítenie. A munkáltató által a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt az adóhatóság részére átutalt összeget az adóhatóság 8 napon belül visszatéríti az adósnak.
Az adóhatósági végrehajtások felfüggesztésével kapcsolatban azt is tudni kell, hogy a szünetelő eljárásokban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése.
Jelezni kívánjuk, hogy azok az adózók akik sem az 1., sem a 2. pont szerinti felsorolás alapján nem jogosultak automatikus fizetési kedvezményre, azok - a NAV tájékoztatása szerint - kérelemmel fordulhatnak az adóhatósághoz fizetési kötelezettségeik átütemezése (halasztás, részletfizetés) vagy tartozásaik törlése iránt. A benyújtás módja, a kedvezmény szempontjából figyelembe vehető adónemek nem változtak, de az elbírálás során a vészhelyzetet és az azzal kapcsolatos körülményeket is figyelembe veszik.
4. Gyermek gondozás, nevelés
Az adózókat közvetetten érintő rendelkezés, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság (GYES, GYET, GYED).
Az erről szóló rendelet értelmében a gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozást segítő ellátásra, a gyermeknevelési támogatásra fennálló jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalkozások számára a vészhelyzet alatt nem keletkezhet a felsorolt jogosultakkal kapcsolatban olyan kötelezettség, ami a jogosultság ezen időszak alatti megszűnése esetén egyébként keletkezne (pl. foglalkoztatási kötelezettség).
